Horváth Endre balassagyarmati sírja része a Nemzeti sírkertnek

Horváth Endre Kiadványi Alapítvány 

2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 107.

Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 

1014 Budapest Színház u. 5-9. I. em.

 

Tárgy: Javaslat Horváth Endre (1896–1954)

pénzjegytervező grafikusművész sírjának

a Nemzeti Sírkertbe történő felvételére

 

Radnainé dr. Fogarasi Katalin

elnök részére

Nemzeti Örökség Intézete

Budapest Színház u. 5-7. 1014

  

Vas Ágnes nyugalmazott helyismereti könyvtáros vagyok, a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében dolgoztam negyedszázadig, s a mai napig is kötődöm az intézményhez, mint a Horváth Endre Kiadványi Alapítvány képviselője és a Balassagyarmati Honismereti Kör elnökségi tagja. (Az alapítvány és a civil szervezet székhelye azonos a könyvtár helytörténeti gyűjteményének címével.) Az intézmény a szokásos helytörténeti dokumentumokon kívül helyet biztosít Horváth Endre pénzjegytervező grafikusművész hagyatékának és emlékkiállításának.

A balassagyarmati katolikus temetőben, az V. parcella 10. sz. sírjaként van nyilvántartva Horváth Endre síremléke, melyet id. Szabó István (1903–1992) Kossuth-díjas szobrászművész készített, Horváth Endre A három párka című grafikája alapján.

Javaslom, hogy a kiemelkedő képességű magyar képzőművész, legszebb magyar bankjegyeink tervezője, pénzjegyeinken a palóc viselet megörökítője síremléke kerüljön a virtuális Nemzeti Sírkertbe, a megőrzendő emlékek közé.

Indoklás:

Horváth Endre a Pozsony megyei Bazinban (ma: Szlovákia, Pezinok) született 1896. március 3-án. Édesapja hivatalnokként, telekkönyvvezetőként dolgozott. A család 1908-ban Balassagyarmatra költözött, Horváth Endre itt fejezte be a gimnáziumot. 1912-ben elveszítette az édesapját. A félárva fiú 1914-ben, érettségi után egy alapítvány támogatásával joghallgatónak iratkozott be, tanulmányait azonban megszakította az I. világháború. 1915 májusától 1918 októberéig katonatisztként harcolt, gyalogsági hadnagyként szerelt le. A háború borzalmait átélve, tábori levelezőlap méretű rajzokat, akvarelleket készített a front békés pillanatairól.

Horváth Endre 1919–1925-ig a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában tanult grafika szakon. Mestere Helbing Ferenc festő- és grafikusművész volt. A vesztes világháború után függetlenné vált Magyar Királyságnak pénzügyi reformot kellett végrehajtania: az infláció megfékezésére 1927. január 1-jétől bevezették az új fizetőeszközt, a pengőt. Az 1924-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank az átmeneti időszakban meghívásos pályázatot írt ki pénztervezésre, amelyet Helbing Ferenc nyert meg. Az ő ajánlására alkalmazták Horváth Endrét 1926. január elsejétől a Pénzjegynyomdában, ahol részt vett az első pengők rajzolásában, majd Franke Ruppert rézmetsző irányításával elsajátította a rézmetszés mesterfogásait. Horváth Endre művészi fokon megtanulta ezt a technikát: az eltérő sűrűségű és mélységű vonalakkal, pontozással gazdagított felületekkel olyan különleges tónust ért el, amely újdonságnak számított szakmájában. A rajzolás, rézmetszés mellett pénzjegytervezéssel is foglalkozott. Ez utóbbi szakterületen a magyar népművészet motívumaival önálló stílust alakított ki.

Az 1930-as években a bankjegyhamisítás ellen Magyarországon rotációs réznyomógépeket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé tették a finom vonalak élességének és a nagyobb mélységeknek az érzékeltetését. Európa több pénzjegynyomdájában is felhasználták ezeket a magyar berendezéseket, így Belgiumban is, ahová 1936-ban meghívták Horváth Endrét, hogy a brüsszeli Nemzeti Bank szakembereit tanítsa meg a rézmetszés és -nyomtatás technológiájára.

Horváth Endre 1937 februárjában megkapta a Magyar Iparművészek Országos Egyesületének ezüstérmét. 1939-ben előléptették a Magyar Nemzeti Bank felügyelőjévé. 1943 májusában Kassán (ma Szlovákia, Košice), a Magyar Országos Iparművészeti Tárlaton kiállított munkái elismeréséül állami iparművészeti aranyéremmel tüntették ki, mint Magyarország legjobb grafikusát. Horváth Endrét 1943-ban a Magyar Iparművészek Országos Egyesületének ügyvezető alelnökévé választották. Az egyesületben a magyar népművészet tanulmányozására iparművésztelepek létesítését kezdeményezte Erdélyben, Palócföldön és a Dunántúlon, ahol az alkotók közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a népi kultúráról. Horváth Endre bankjegyeihez elsősorban a palóc falvakból választott modelleket: a 2 pengősön megörökítette a népviseletbe öltözött hollókői anyát kislányával és a bényi palóclányt, a 20 pengősön a pataki aratókat. Elképzeléseinek megvalósítását akadályozta az újabb háború kitörése. A II. világháború alatt végig a Pénzjegynyomdában dolgozott, Budapest ostromát is itt élte át. Az elszenvedett borzalmak megrendítették, műveinek egy részét eladta, hogy segíthesse a hadiárvákat és más rászorulókat.

1945-ben felgyorsult az infláció, ezért egyre nagyobb címletű pénzeket kellett nyomtatni. A történelem egyik legjelentősebb inflációjának 1946. augusztus elsején lett vége, amikor megjelent a forint. Horváth Endre megtervezte előbb a 10, majd a 100 forintos címletet, a Pénzjegynyomda munkatársait ábrázolva a bankjegyeken. Ezek ofszeteljárással készültek, mint az infláció pénzei is. 1947. február 27-én jelent meg az új, értékálló, réznyomatos 10 forintos, melynek az előoldalán Petőfi Sándor költő arcképe látható. Ezt a korabeli sajtó Európa legszebb bankjegyének minősítette. Horváth Endre az új bankjegysorozatot történelmi személyiségek arcképeivel tervezte meg. (A 20 forintost Dózsa György parasztvezér, az 50 forintost II. Rákóczi Ferenc fejedelem és az új százast Kossuth Lajos kormányzó portréjával.) A Pénzjegynyomdában a bankjegyek tervezésén és metszésén kívül Horváth Endre számos más feladatot is kapott. Ő tervezte az állampapírokat, az útleveleket, a terv- és békekölcsönöket is.

A túlhajszolt művész tüdőbetegséget kapott, gyógykezelésre szanatóriumba kellett mennie, így a forintos bankjegyek egy részének metszése már munkatársára, Nagy Zoltánra maradt. Horváth Endre, a világszerte ismert magyar grafikus számos állásajánlatot kapott külföldről. 1947-ben egy milánói cég svájci elhelyezést kínált neki, s ezért évenként csupán két bankjegy metszését várták volna tőle. Buenos Airesben mindössze évi egy bankjegy tervezését kérték, ő azonban továbbra is a magyar Pénzjegynyomdánál maradt. 1950-ben, közel két és fél év betegeskedés után tért vissza munkahelyére, mint művészeti igazgató.

Horváth Endre bankjegyei közül a Magyar Nemzeti Bank huszonhatot hozott forgalomba. Negyvenhat terve ismert még az 1933 és 1946 közötti időszakból, amelyeknek a lemezei a Pénzjegynyomdában vannak. A leghíresebb az a 10 pengős, melyen a művész az őrhalmi népviseletbe öltözött Sipeki Bözsit örökítette meg. Horváth Endre Dürer művészetétől elindulva, az eltelt századok eredményeinek alkalmazásával megújította a 20. századi magyar rézmetszést. Ezt az új eljárást alkalmazta a bankjegygyártásban, kisgrafikáiban és bélyegeiben.

1954 nyarán szabadságát Hollókőn töltötte, ahol palóc motívumokat gyűjtött. A vakáció befejezése előtt váratlanul visszahívták a munkahelyére. A túlfeszített munkatempó felemésztette maradék egészségét, 1954. október 13-án az íróasztala mellett, szívroham következtében meghalt.

Horváth Endre bár nem Balassagyarmaton született, mindig otthonának tartotta ezt a várost. Itt élt édesanyja és nővére, s a megfáradt művész hozzájuk tért haza pihenni. Nővére, Rebmann Rókusné Horváth Valéria megőrizte művészi hagyatékát, s a városnak adományozta 1983-ban. Fivére emlékére alapítványt is létesített, mellyel Balassagyarmathoz kötődő képzőművészek munkásságát ismerték el. Az alapítvány 1986-tól 2006-ig 25 művészt díjazott induló tőkéjéből és annak kamataiból. Az alapítvány felélte tőkéjét, ezért 2008. április 2-án a Nógrád Megyei Bíróság a Horváth Endre Alapítványt megszüntette. Balassagyarmat Város Önkormányzata azonban továbbra is fenntartja a Horváth Endre-díjat, melyet évente balassagyarmati kötődésű képzőművész[ek] kitüntetésére ad át a januári Nógrád Megyei Madách-ünnepségen, Balassagyarmaton.

Az 1970-es évek végétől a Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti gyűjteményében látható a Horváth Endre-emlékkiállítás, amelyben a művész életére vonatkozó dokumentumok, rajzok és festmények, akvarellek és kisgrafikák, rézmetszetek mellett a művész értékes bútorai, személyes emléktárgyai, porcelánok és textilek, csipkék, kelim függönyök találhatók. Az emlékkiállítást Kovalcsik András (1931–2007), a hagyaték gondozója és közreadója, a Horváth Endre Alapítvány képviselője rendezte.

A Horváth Endre Alapítvány megszűnése után Horváth Endre nevét vette fel a szintén Rebmann Rókusné által létesített Kiadványi Alapítvány, melynek képviseletében kérésemet előterjesztem. Az alapítvány támogatásával, illetve finanszírozásában több kiadvány készült a grafikusművész bemutatására: 1986-ban Kovalcsik András: Horváth Endre élete és munkássága c. albuma a Pénzjegynyomda kivitelezésében, 2000-ben Vagyóczky Károly grafikai tervével a Pénzjegynyomdában Horváth Endre festőművész és grafikus 1896–1954. címmel egy reprezentatív album, születésének 100. évfordulójára, 1996-ban a100 éve született a XX. századi magyar grafika kiemelkedő művésze Horváth Endre c. füzet és 2007-ben a Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti gyűjteményét bemutató ismertető. 1979 óta megjelenő évkönyvünkben, a Balassagyarmati Honismereti Híradóban a következő évfolyamokban jelent meg hosszabb írás Horváth Endréről: 1979, 1985, 1992, 1994, 1996, 1998, 1999, 2003, 2004, 2007, 2008, 2009, 2012. A szerzők között Adamovszky István, Csegezi Tamásné, Hausel Sándor, Kovalcsik András, id. Kupa Mihály, Lengyel Ágnes, Missura Gábor, Selmeczi Zoltán, Tóth Zoltán, Vagyóczky Károly, Zolnyánszky Zsolt szerepel, tehát a helyi kulturális élet képviselői mellett országos szakértők, a szakma jelesei is tisztelegtek Horváth Endre művészete előtt.

A Madách Imre Városi Könyvtár és a Balassagyarmati Honismereti Kör 1979 óta rendez emléküléseket októberben, Horváth Endre halálozási évfordulója alkalmából. Az 1980-as évek közepétől ez minden évben ismétlődő rendezvényünk, ahol Horváth Endre mellett kiemelkedő balassagyarmati személyekről, évfordulókról is szólunk. A pénzjegytervező grafikusművész emlékének ápolásában részt vállaltak Balassagyarmat Város Önkormányzatán kívül a Pénzjegynyomda, a Magyar Posta, a Bélyegmúzeum és a Magyar Nemzeti Bank képviselői. Balassagyarmat polgármestere 2013-ban felújíttatta a síremlék fedőlapját, a sír gondozását az alapítvány képviselője és alkalmanként a könyvtár munkatársai végzik.

Művészete előtti tisztelgésül 1967-től utcát, 1969-től galériát neveztek el róla Balassagyarmaton, 1979-től állandó kiállítás mutatja be munkásságát (Rákóczi u. 107.).

 

A közös sírban Horváth Endrén kívül az alábbiak vannak eltemetve:

Rebmann Rókus (Fegyvernek1886 – Balassagyarmat 1951. március 8.) gyógyszerész, Horváth Valéria férje. A balassagyarmati Magyar Korona Gyógyszertárhoz kötődik szakmai tevékenysége. Itt kezdte gyakornokként a 20. század első évtizedében, majd 1913-ban megvásárolta a patikát, s egészen államosításáig birtokolta a katolikus plébánia épületében igényes bútorzattal kialakított gyógyszertárat. Közéleti, társadalmi tevékenységét jellemzi, hogy a Nógrád Vármegyei Törvényhatósági Bizottság, az egészségügyi bizottság tagja, városi képviselő, a Katolikus Kör igazgatója volt.

Horváth Gézáné Soós Gizella (Mellek 1869. november 7. – Balassagyarmat 1952. január 4.)

Horváth Endre és nővére, Valéria édesanyja.

Rebmann Rókusné Horváth Valéria (Zsitvagyarmat 1889. május 31. – Balassagyarmat 1987. augusztus 23.)

Szülei, nemes Horváth Géza és Soós Gizella 1888. június 24-én kötöttek házasságot Melleken. A hivatalnok édesapát 1908-ban Balassagyarmatra helyezték telekkönyvvezetőnek. A fiatal lány itt talált otthonra, előbb dr. Fischer Sámuel orvos, majd Rebmann Rókus gyógyszerész oldalán. Horváth Valéria Rebmann Rókus gyógyszerésszel 1924. március 4-én kötött házasságot. Fiatalon özvegyen maradt édesanyja velük maradt 1952 januárjában bekövetkezett haláláig. Valéria kitűnő háziasszony, kertész, szépségkirálynő volt, aki Balassagyarmat társasági életének is fontos személyisége, vallásos és jótékonysági szervezetek tagja. Testvére, Horváth Endre pénzjegytervező grafikusművész hagyatékát átadta Balassagyarmatnak, s öccse nevére alapítványt tett Balassagyarmathoz kötődő képzőművészek díjazására. A város Pro Urbe kitüntetésben részesítette (1983) és Mikszáth-emlékplakettet adományozott neki. Haláláig tartotta a kapcsolatot a Pénzjegynyomda munkatársaival, fivére tanítványaival. Idős korában Kovalcsik Andrást, a Balassagyarmati Honismereti Kör elnökét bízta meg Horváth Endre emlékének ápolásával, közösen, dr. Bertalan Ákos ügyvéd közreműködésével dolgozták ki az ajándékozási, alapítványi iratokat, ami az 1980-as évek elején még sok akadályba ütközött.

Kérem a Tisztelt Kuratóriumot, hogy indokaim alapján, de elsősorban Horváth Endre életművének elismeréseként balassagyarmati síremlékét a Nemzeti Sírkertbe felvenni szíveskedjenek!

 

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Horváth Endre sírja a Nemzeti sírkertben
Horváth Endre Kiadványi Alapítvány - © 2008 - 2025 - horvath-endre-kiadvanyi-a.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat